Taskent

Khoja Akhrar Vali Juma mecset

Négy óra alvás után, délután 2-körül indulunk el Taskent megnézni. Mindenki nagyon elgyötört, de mindenki nagyon akar az országgal, a várossal ismerkedni.
A busz bevisz minket az ősi Taskent központjába, és gyalogosan indulunk a város felfedezésére. Az első amit a központba érve megpillantunk ez a Khoja Akhrar Vali Juma mecset, ami a harmadik legnagyobb mecset Üzbegisztánban. A szerkezete egy 15 m élhosszúságú kocka köré épült, amely a mohamedánok szent kövét, a Kába követ szimbolizálja.
Péntek mecsetnek is hívják.

„A Nap nem kelt és nem nyugodott le még jobb napon, mint a péntek” – mondta Mohamed Próféta (BLV), Muszlim is azt jegyezte le, hogy a Próféta (BLV) azt mondta: – A legjobb nap, mely felvirradt, a pénteki nap: azon a napon teremtetett Ádám, azon a napon lépett be a Paradicsomba, azon a napon űzetett ki onnan, s a Végső Óra is a pénteki napon fog bekövetkezni.”
MME

Kukeldash medresze

A mecset az ősi Taskent központjában, a  Chorsu bazár mellett található. Taskent a hegyek közelében a földrengés zónában található, ezért az ősi Taskent gyakran vált földrengések áldozatává, az épületek gyakran teljesen megsemmisültek. Ezt a mecsetet is gyakran át- és újjáépítették. Az 1868-as földrengésben a mecset teljesen elpusztult. Alexander cár építette újjá, ezért cári mecsetnek is nevezték egy időben, majd a szovjet időkben az oktatási minisztérum hivatalai voltak benne, majd a 90-es években építették újjá és nyerte el mai formáját és funkcióját.
Mellette áll a Kukeldash medresze. A XIX. században a medreszék Kokand kánok erődítményei voltak. 1865-ig a Kukeldas medresze a nyilvános kivégzések színhelye volt, a központ tér körül a mellvédekről dobálták halálra parittyakövekkel a zsákba zárt hűtlen feleséget.
Ma a helyreállított medreszékben diákok élnek és tanulnak, vallási iskolákat működtetnek bennük.

Az első gyors fotók elkészítése után utunk a bazárba vezet. Az egyik helyen a  mi kenyereinkre egyáltalán nem hasonlító gyönyörű formájú kenyereket látunk, a másik helyen rengeteg gyümölcsöt és mindenütt furcsa fehér golyókat. A golyók mérete és formája is változó.

Azok a bizonyos fehér golyók...

Kíváncsi vagyok mik ezek a fehér golyók, így ez az első, amit veszünk és kipróbálunk. Rettenetesen sós, nagyon kemény, krétaszerű de mégis tejes ízű valami...

Hamarosan megtudtuk, hogy a fehér golyó neve kurut, juhjoghurtból és sóból készül. Nem csak kézben nem olvad, hanem szájban sem, igazi tartós élelmiszer. Később azt is látjuk, hogy óriási mennyiségben színben méretben, hatalmas zsákokból árulják. Jó fogak kellenek hozzá és ezért nem véletlen talán, hogy sok embernek fém foga van, nem is akármilyen fém, hanem ARANY!

Az arany fog egyfajta státuszszimbólum errefelé. A tehetősebb embernek, még akkor is ha nagyon fiatal teljes, felső, arany fogsora van. Szerintem rettenetesen néznek ki vele, de nekik ez rendkívül fontos lehet.

Az idegenvezető egy meleg ételeket árusító részhez visz minket, ahol a csikóhúsos tésztát ajánlja kóstolásra. Engem azonban a hideg kiráz, amikor látom, hogy ezeket az érdekesen kúpokba rakott tésztákat csak úgy locsolják az olajjal. Nem vállalkozunk a kóstolásra, pedig nagyon kedvesen invitálnak minket.

Másik furcsaságot is látok. Bizonyos nők nylon zacskót húzva a kezükre valami piros paprikás nyers hús szerűséget árulnak. Nem tudtam meg mi volt ez, de úgy láttam háziasszonyok vették.

Elmentünk a gyümölcs és fűszer piacra, láttunk rengeteg aszalt gyümölcsöt, mazsolát, magvakat. Kár, hogy még az út elején járunk, nem akarunk cipekedni, nem veszünk ilyet.

Egy másik helyen gyönyörű kézzel festett tányérokat látok. Olvastam az útikönyvben, hogy ezt Buharában érdemes venni, de megcsodálom, mert mindegyik más mintával készül, más színű, és gyönyörű! Mindenféle méretben készülnek, de a nagyok tetszenek a legjobban.:)

A bazáros program véget ér és elindulunk a Khast-Imam városrészbe.

Egy nagyon szépen helyreállított gyönyörűen ápolt városrészhez érünk. Szebb a fű, mint bárhol Budapest belvárosában. Pedig a vízből errefelé nem sok van, mégis az ápolt füvet rendszeresen locsolják.

Végre láthatok csodaszép türkiz kupolákat! Nem tudok betelni a látványukkal, pedig ez még csak a kezdet!!

A Khast-Imam koplexumban  a következő épületeket lehet látni:

• Barakhan medresze,
• Tilla Shaykh mecset,
• Muyi Muborak medresze,
• Kaffal Shashi sírja,
• Namozgah mecset
• és az újonnan helyreállított Hazrat Imam mecset

Nagyobb térképre váltás 

Itt található az új közigazgatási épülete az üzbég muszlim közösségnek melyet Hazrat Imamról neveztek el.
A Barakhan medresze udvarában kézművesek árulják a portékáikat. Gyönyörű kézimunkákat, szőnyegeket, fafaragásokat, festett üzbég porcelánokat kézműves réztányérokat látunk.
Abubakr Muhammad Kaffal Shashi volt a muszlim világ egyik első imámja, egy jól ismert muszlim tudós. Kaffal Shashi sírja az egyik legfontosabb szentélye a városnak.

Muyi Muborak medresze a 16. században épült. Itt őrzik Mohamed Próféta haját, ezért a medreszét "Szent hajnak", "Muyi Muborak"-nak nevezik. Jelenleg a medreszében egy muszlim könyvtár van ahol a  Uthman kalifa 7. századi koránját lehet megnézni. A szent könyv a maga nemében a legrégebbi és legteljesebb változata a Koránnak.

A jelenleg Taskentben őrzött Oszmán-Koránt Medinában állították össze. A Korán verseit eredetileg Allah sugallta Mohamednek, és kezdetben csak fadarabokra és tevecsontokra jegyezték le azokat. Oszmán idejében, a hetedik században viszont egységesültek a szövegdarabok, és létrejött az iszlám szent könyve.  A Korán 114 szúrából, vagyis versből áll.
Az Oszmán-Korán Kr. u. 651-ben készült el, 19 évvel Mohamed próféta halála után. A szentkönyvet szarvasbőrre rótták rá, a kúfihoz hasonló hedzsázi írásmód szerint. Mintegy 250 oldal maradt fenn az eredeti szövegből Taskentben, ez körülbelül a harmada a teljes Koránnak.

(National Geographic)

A koránt Timur Lenk vitte Szamarkandba, majd az oroszok hadizsákmányként Szentpétervárra, s csak 1924-ben került vissza Üzbegisztánba. 

Azt, hogy a Koránt megnézhettük nem kevés fáradozásába és gondolom csúszó pénzébe került az üzbég idegenvezetőnknek, de megérte. Sajnos képeket tilos volt bent készíteni, de egy hatalmas könyvet képzeljetek el, a lapok  kb. egy 10 éves gyerek magasságának feleltek meg, és kb. 4 cm-es betűk voltak benne. A terem közepén állt a könyv, körben pedig kis fülkékben koránok számtalan nyelven. Hogy oda miért nem engedtek be minket, máig nem értem...

A Namozgah mecseben 1971 óta a taskenti iszlám intézet működik.

Hazrat Imam mecsetetet 2007-ben építették újjá, négy hónap alatt, Iszlám Karimov kezdeményezésére

A mecset maga, egyedülálló szimbóluma Tashkent építészeti stílusának: a mecset bejáratnál egy terasz van, húsz faragott szantálfa oszloppal. A mecsetnek két nagy kék kupolája van,  a belseje arany levelekkel van dísztve, ahogy majd azt a Tillakari medreszében látjuk majd Szamarkandban.

A kupola ablaknyílásait úgy tervezték, hogy a nap sugarai folyamatosan juthassanak be a mecsetbe napkeltétől napnyugtáig. A mecset bejáratánál két 53 méter magas minaretet emeltek.

A függetlenség tere kívülről nézve

A földrengés emlékműve

A komplexumot elhagyva buszra szálltunk és megnéztük az 1966-os földrengés emlékművét, amely hatalmas pusztítást végzett. 9-es erejű földrengés, 10 négyzetkilométeres területen rombolt le mindent, negyed millió ember vált hajléktalanná.

Ezután utunk Taskent legnagyobb parkjába, a Függetlenség térre vezetett.

Sajnos azonban egy kínai küldöttség volt éppen akkor ott, így a parkot lezárták, nem engedtek be minket. Így csak kívülről körbejárva láthattuk a gyönyörűen ápolt parkot.
Itt azért ti is megnézhetitek. Én is csak itt láttam. :(
Még besétáltunk a város központjába, ahol a budapesti Vörösmarty térhez hasonló rajzoló, festő embereket, akvarell képeket láttunk a régi Taskentről, majd visszasétáltunk a szállodába, ami előtt Timur Lenk hatalmas szobra magasodik.

Szállodánk Timur Lenkkel

Egy fáradt rajzművész

.....és további képeink még Taskentről: